A hajnal éppen csak pirosra festi az ég alját, a területet jórészt még a sötét uralja. Mi azonban már teljes felszerelésben baktatunk a dobozi határban, egy sűrű bozótos mélyén, kidőlt fákat kerülgetve. A régi folyómeder felé tartunk, ahol valaha egy bronzkori település volt. A fémkeresők már munkában, hiszen az erdő mindig rejteget valamit, résen kell lenni. Tilosban járunk, mert tavaly januártól tilos fémkeresővel bármit a földből kibányászni, de ez amatőr régész ismerőseimet nem zavarja, évtizedek óta keresik és találják a kincseket – igaz a nagy kincs még várat magára, de ahogy Zoli fogalmaz, minden nappal közelebb kerülnek hozzá.